Hullanak a bankárok és üzletemberek, vonat alá ugrás, erek felmetszése, főbelövés.Ma olvastam:
Két bankár találkozik. Azt mondja az egyik:
- Teljesen kiborít ez a válság. Te hogy aludtál?
Mire a másik:
- Mint egy csecsemő. Egész éjjel sírtam és kétszer összeszartam magam.
Illetve itt egy másik poén:
Egy bankár felhív egy másikat.
- Szevasz, hogy vagy?
- Kösz, jól.
- Bocsánat, téves.
Én nem értek sem a közgazdasághoz, sem a bankszektor körmönfont ügyeihez. Épp ezért csupán a kisember értetlenkedése szólal meg belőlem (valószínűleg közhelyeket böfögve) ...
Azt mondják, mindenki hibás: ha a szürke átlagpolgár nem akarna a lehetőnél nagyobb jólétet, ha nem követelne a neki kijárónál (?) nagyobb kamatokat, akkor elkerülhető lett volna a válság... Kérem szépen, azért vagyok én hibás, mert a nekem felkínált szép almába minden előzetes figyelmeztetés nélkül beleharaptam? Nos, aki adta, annak kellett volna tudnia: mérgező-e ez a gyümölcs vagy fogyaszthatom egészséggel anélkül, hogy nekem vagy rajtam kívül bárkinek baja lenne tőle.
Nem és nem, senki nem mondott ilyet... Az egész rendszer úgy van/volt megkonstruálva, hogy elfedjük a szart az alma csillogásával, aztán amikor baj van, ugrunk a vonat alá. Persze egyetemben magunkkal rántva sokakat, köztük "ártatlanokat" is.
Rosszul volt ez a rendszer kiókumlálva, ha ilyesmihez, ehhez a rettegett világválsághoz vezethetett. Magyarázkodni most már késő, a szar felszínre került.
Egy hasonlat, tanmese következik, talán érthető lesz.
Ha a fal leomlik, a kőműves nem azt mondja, hogy akkor most már ezentúl ez járda, hanem vállalja a felelősséget, kimondva "rosszul dolgoztam". Nem magyarázkodik, mutogat a cement beszállítójára, a sóderes teharautó sofőrjére, sőt, a leendő ház lakójára, hogy miért akart az új házat. Nem. Fogja a vakolókanalát és újra felhúzza a falat. Vagy őt húzzák fel.
